Csákvári Éva bejegyzései

A lány állt a rekkenő hőségben, szemébe csorgott sós verítéke, és a könnyeivel küszködött. Keserű volt a cigaretta, amelyet idegcsillapításként elszívott a hotel előtt állva. Most az sem zavarta, hogy nem szokott utcán dohányozni. Forrt benne a keserűség és a csalódottságát sem enyhítette semmi. Egyáltalán nem így terveztem – gondolta. Amikor elhatározta, hogy eljön erre a 4 napos tanfolyamra, és szobát foglalt egy neves hotelben, olyan szabad, céltudatos nőnek érezte magát. Bár évekig itt tanult és a munkája … Tovább olvasom →

A fiú megbabonázva nézte a bejárati ajtót, ami a lány mögött csendesen becsukódott. – Nem mehet el, nem hagyhat el engem ! De hát miért,miért ,miért? Utána kell mennem és könyörögni Neki – gondolta, de nem mozdult, valami visszatartotta. Letaglózta ez a hirtelen jött búcsújelenet. Tegnap még minden rendben volt. Gyorsan lepörögtek előtte kapcsolatuk boldog pillanatai. Kétségbeesetten próbálta igazolni önmaga előtt, hogy köztük minden rendben volt. Az emlékezés inkább fájdalmat, mint megnyugvást hozott.
A lány későn járt … Tovább olvasom →

A lány vállát rázta a zokogás, szép arcán patakokban folyt a könny.
– De Ti nem ismeritek a bátyámat! – emelte fel könnyes szemét. Teljesen más, mint én. Mindig, mindenre ráér, nincsenek céljai. Ráadásul Anyámék is mindig kényeztetik. Harminc éves lesz , és még semmit nem tett le az asztalra. Nekem bezzeg már óvodás koromban is mindig a legjobbnak kellett lennem. Legyél a legügyesebb ugrifüles – ezzel indított Apám az iskolába. És én mindig az voltam. Jó … Tovább olvasom →

A lány nem értette, hogy mi baja van. Mi az a nyugtalanító érzés, ami belülről feszíti? Végiggondolta a nap történéseit, de nem talált rá magyarázatot. Érezte, hogy a szomorúság és a gyomorszorító érzés együtt van jelen benne. Menni szeretett volna valahova. Mindegy hova, csak menni, el innét. De miért akarok menni? Mi elől menekülök?- kérdezgette magától, de semmi válasz.
Próbálta tudatosan kielemezni az érzést, amely nem hagyja nyugodni. Eszébe jutottak azok a napfényes reggelek, amikor hálatelt szívvel … Tovább olvasom →

Kedves Nórika!

Az emlékezés csodái facebook oldalamra felraktam egy idézetet:

Senkit ne taníts arra, hogy azonos azzal, ami te nem akarsz lenni. Testvéred tükör, amelyben mindaddig önmagad képét látod, amíg csak érzékelsz, érzékelésed pedig mindaddig fennmarad, amíg a Fiúi Minőség meg nem ismeri a maga teljességét. Az érzékelést te alkottad meg, és mindaddig fennmarad, amíg akarod. (A csodák … Tovább olvasom →

Vizsga –  feladat

Nagy lelki nyugalomban festegettem a kerítést, és élveztem az első, igazi verőfényes napsütést. Minden békét, és nyugalmat árasztott. Nagy ritkán felhallatszott a Látóhegyre a város zaja, de a madarak éneke, és a bogarak zümmögése elnyomta a néha-néha hallható  sziréna hangját.Boldog voltam és éppen azon törtem a fejemet, hogy milyen hálás vagyok ezért a tökéletes … Tovább olvasom →

“Csak a bizakodók engedhetik meg maguknak az őszinteséget, mert csak ők ismerik fel annak értékét. Az őszinteség nem csak szavakban nyilvánul meg. A szó valódi jelentése nem más, mint a következetesség.” (A csodák tanítása TK/4/II)
Az őszinteség sokkal fontosabb az életünkben, mint gondolnánk. Az őszinteség nem csak azt jelenti, hogy másokhoz őszinték vagyunk, hanem legfőképp … Tovább olvasom →

A „belső beszéd”

Rég nem látott ismerősöm jött velem szembe a minap. Bár jól látszott rajta az a tizenév, amióta nem találkoztunk, mégis üdébbnek és vidámabbnak tűnt, mint korábban. Beszédbe elegyedtünk. A szokásos „kivel mi történt” témakörök után gyorsan a jelenlegi élethelyzetére terelődött a beszélgetés. Elmondta, hogy túl van egy váláson, ami nagyon megviselte, de a pozitív gondolkodása nagy segítségére … Tovább olvasom →

A gyermeki hit

Minden, amit átélünk, annak a függvénye, hogy milyen erős a hitünk, illetve, hogy miben hiszünk, mennyire vagyunk képesek hinni belső erőnkben, mennyire vagyunk képesek hinni az isteni Kegyelemben, mennyire vagyunk képesek hinni önmagunkban. A hit erő, a hit tudás, a hit látomás, ami megvalósul.

A tudás azt jelenti, hogy nincsenek kétségeid, mert ha te … Tovább olvasom →

Légy olyan, mint a víz!

A puha mindig erősebb, mint a kemény, legyőzi a szilárd, merev dolgokat, mint ahogy a víz a sziklát. Ezt a gondolatot Gunagriha: Sorsnavigátor című könyvében találtam. Nagyon megérintett, mennyire találóan fejezi ki azt, hogyan hat saját példánk a környezetünkre. Ha nem hangosan, fölényesen, vagy erőszakkal osztogatjuk … Tovább olvasom →