Csodautasoknak – Világosság

Világosság

„És ugyan mi más a világosság, mint minden ellentmondásod és félreértésed békében született feloldása, amely során egyetlen, teljes mértékben igaz fogalom váltja fel e dolgokat? És még e fogalom is eltűnik, mert a mögötte rejlő Gondolat lép majd a helyébe. És most már örökké békében létezel, mert véget ért az álom.” (108.lecke/1)

Ha Isten Hangjára hallgatok, életben tart az Ő Szeretete. Ha kinyitom a szemem, az Ő Világossága fénybe borítja a világot, hogy lássam.Ha megbocsátok, az Ő Szeretete emlékeztet arra, hogy az Ő Fia bűntelen. És amint az általa megadott valódi látással tekintek a világra, eszembe jut, hogy az Ő Fia vagyok. (60.lecke/5)

A valódi látást lehetővé tévő világosság nem az a fény, amelyet a testi szem lát. Az elme olyan egységes állapota ez, amelyben egyáltalán nem érzékelhető a sötétség. És így egynek látod azt, ami azonos, míg az attól eltérőt észre sem veszed, hiszen valójában nincs is ott. (108.lecke/2)

Én vagyok a világ világossága.Ugyan ki lenne a világ világossága, ha nem Isten Fia? Nem más hát ez, mint az önmagadról való igazság kijelentése. A büszkeség, az önteltség, az önámítás kijelentésének ellentéte ez. Ez a mondat nem az általad alkotott énképet írja le. Nem azokra a jellemzőkre utal, amelyekkel bálványaidat felruháztad. Ez a mondat úgy utal rád, ahogyan Isten megteremtett téged. Egyszerűen az igazságot jelenti ki. (61.lecke/1)

Ez az a fény, amely nem mutat ellentéteket, és amelyben a látomás gyógyító erővel bír, hiszen maga is meggyógyíttatott. Ez az a fény, amely a többi elmének is elhozza elméd békéjét, hogy megoszd velük, és örvendezz, amiért egyek veled és önmagukkal. Gyógyító ez a fény, mert elhozza az egyszerű, a minden értelem forrásául szolgáló viszonyítási rendszeren alapuló érzékelést. (108.lecke/3)

A világról alkotott képed csak azt tükrözheti, ami benned van. Sem a világosság, sem a sötétség forrása nem rajtad kívül található. A neheztelés elsötétíti az elmédet, s így egy sötétségbe borult világra tekintesz ki. A megbocsátás felemeli a sötétség függönyét, újból megszilárdítja az akaratodat, és lehetővé teszi, hogy a fény világát lásd. (73.lecke/5)

Ebben a világosságban ugyanazon Gondolat két aspektusának látod az adást és az elfogadást, és e Gondolat igazsága nem függ attól, melyik aspektust látod elsődlegesnek, és melyik áll látszólag a második helyen. Ebben az állapotban megérted, hogy mindkettő egyszerre van jelen, mert a Gondolat mindig megőrzi teljességét. És ez a megértés jelenti minden ellentmondás feloldásának alapját, mert az ellentmondásokat is a Gondolatot egyesítő viszonyítási rendszerből szemléled majd. (108.lecke/4)

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.